A SZÉLKÖTŐ KALAMONA

zenés mesejáték

A szélkötő Kalamona

BEMUTATÓ: 2026. március

ALKOTÓK

Író

— Litvai Nelli

versek

— Eörsi István

Rendező

— Vas-Zoltán Iván

Zene

— Darvas Ferenc

Fény- és hangtechnika: Paddi Balázs
Jelmez-Díszlet: Húros Annamária

JÁTSSZÁK

Igazgató/Király/Kőszáli őrnyagy/Durumoly: Sági Kristóf

Mária/Királyné/Kanca/Ördög: Gergely Zsófia

Matild/Királylány/Majom: Víg Villő

Pali/Rontó Palkó: Schmidt Levente

Léni/Palkó anyja/Ördög/Udvaronc: Nyári Beáta

Ferkó/Táltos/Kisbíró/Ördög/Udvaronc: Csík Csongor

Dániel/Kalamona/Hadügyminiszter/Ördög/Szél/Pap: Kovács Domonkos / Vég András

Zenit Teátrum Rátkai Márton Színházi Műhely A szélkötő Kalamona

Az eredeti népmese Ilyés Gyula feldolgozásában ismert Az ágrólszakadt, lustácska parasztlegény (Ludas Matyi „unokatestvére”), nem születik hősnek. Afféle mihaszna álmodozó, aki csak szegény özvegy édesanyja életét keseríti. Mégis, amikor kiderül,hogy meg kell menteni az emberiséget a gonosz Kalamona uralmától (aki megkötözte a Szelet, ha nincs szél, nincs eső sem, eső nélkül pedig elpusztul az élet a Földön), azonnal útnak indul, hiszen aki legyőzi a Kalamonát, az jutalmul megkapja a királykisasszony kezét, na meg a fele (később az egész) királyságot.

A keretjáték szereplői annak a vándortársulatnak a tagjai, akik a mesejátékot előadják. A színpadi csodák a közönséggel együttműködve születnek, a fantasztikus szereplők és helyszínek ( Pokol, ördögök, a Szél, a Világvége, a Kalamona és annak szörnyűséges vára, a csillagos égbolt, ahol a Táltos repül „kandargós” szekerével, és persze Palival, a királyi palota, stb.) mind-mind a mese megtörhetetlen, katartikus erejét biztosítják. A darab több mint harminc szerepét a hét színész játssza el, időnként bravúros metamorfózissal.

Az eredeti népmese zenés színpadi feldolgozásából nem csak azt tudhatjuk meg, ki lesz a királykisasszony férje, hanem azt is: milyen hosszú az út a disznópásztorságtól a királyi trónig.

Scroll to Top