BEMUTATÓ: 2026. március
ALKOTÓK
Író
— Litvai Nelli
versek
— Eörsi István
Rendező
— Vas-Zoltán Iván
Zene
— Darvas Ferenc
Fény- és hangtechnika: Paddi Balázs
Jelmez-Díszlet: Húros Annamária
JÁTSSZÁK
Igazgató/Király/Kőszáli őrnyagy/Durumoly: Sági Kristóf
Mária/Királyné/Kanca/Ördög: Gergely Zsófia
Matild/Királylány/Majom: Víg Villő
Pali/Rontó Palkó: Schmidt Levente
Léni/Palkó anyja/Ördög/Udvaronc: Nyári Beáta
Ferkó/Táltos/Kisbíró/Ördög/Udvaronc: Csík Csongor
Dániel/Kalamona/Hadügyminiszter/Ördög/Szél/Pap: Kovács Domonkos / Vég András
Az eredeti népmese Ilyés Gyula feldolgozásában ismert Az ágrólszakadt, lustácska parasztlegény (Ludas Matyi „unokatestvére”), nem születik hősnek. Afféle mihaszna álmodozó, aki csak szegény özvegy édesanyja életét keseríti. Mégis, amikor kiderül,hogy meg kell menteni az emberiséget a gonosz Kalamona uralmától (aki megkötözte a Szelet, ha nincs szél, nincs eső sem, eső nélkül pedig elpusztul az élet a Földön), azonnal útnak indul, hiszen aki legyőzi a Kalamonát, az jutalmul megkapja a királykisasszony kezét, na meg a fele (később az egész) királyságot.
A keretjáték szereplői annak a vándortársulatnak a tagjai, akik a mesejátékot előadják. A színpadi csodák a közönséggel együttműködve születnek, a fantasztikus szereplők és helyszínek ( Pokol, ördögök, a Szél, a Világvége, a Kalamona és annak szörnyűséges vára, a csillagos égbolt, ahol a Táltos repül „kandargós” szekerével, és persze Palival, a királyi palota, stb.) mind-mind a mese megtörhetetlen, katartikus erejét biztosítják. A darab több mint harminc szerepét a hét színész játssza el, időnként bravúros metamorfózissal.
Az eredeti népmese zenés színpadi feldolgozásából nem csak azt tudhatjuk meg, ki lesz a királykisasszony férje, hanem azt is: milyen hosszú az út a disznópásztorságtól a királyi trónig.
