színész
KOVÁCS DOMONKOS
Szerepek
Rátkai Márton Színházi Műhely
Litvai - Darvas - Eörsi: A székötő Kalamona
Rátkai Márton Színházi Műhely
— Kalamona / hadügyminiszter / ördög / Szél / pap
Mindennapi paráink előadássorozat
Zenit Teátrum
— Közreműködő
Anton Pavlovics Csehov: Leánykérés
Zenit Teátrum
— Lomov
Jean-Paul Satre: Zárt tárgyalás
Zenit Teátrum, KIKSzínház
— Inas
Mindjárt jövök (S. Beckett nyomán)
KIKSzínház
— Fényhozó
Friedrich Schiller: Ármány és szerelem
Bánfalvy Stúdió
— Ferdinand
Nagyházi Márton: Nem Akárki
Zsámbéki Színházi Esték
— Demagóg
Karinthy-Molnár : Csak kacagni kell
KIKSzínház
— vegyes szerepek
Petőfi Sándor: A helység kalapácsa
Páty Művelődési Ház
— Harangláb
A Zenit egyik alapítójaként mi a társulatban a legfőbb célod?
Létrehozni egy olyan színházi- és összművészeti közösséget, amelyben az összes útját kereső művész otthonra lelhet.
Jelenleg a Zenitben melyik a kedvenc szereped?
Csehov Leánykérésének Lomovja. A karakter sok tekintetben idegen tőlem, viszont a ritkán játszott Csehov darabok egyik szórakoztató gyöngyszeme. Nehezebb a szerepet megformálni, mint egy drámai karaktert.
Mi az álomszereped?
Tartuffe. A karakter sokszínűsége és kontrasztjai jelentős kihívás elé állítanának. Szeretnék erre a szerepre éretté válni.
Verseket is írsz. Ezeket szeretnéd egyszer valamilyen formában színpadon viszontlátni?
Természetesen. Akár önálló verses estként, akár más, hozzám hasonló fiatal írókkal, költőkkel együttműködve, versszínház formájában.
Színészként ki volt rád legnagyobb hatással?
Sinkovits Imre. A 20. század kiemelkedő színészóriása volt ő. Édesanyám nagyon kicsi koromban mutatta meg először Wass Albert Üzenet haza című versét, amelyet ő adott elő, és valahogy életem minden szakaszában szembe jött velem egy-egy vers-, film-, vagy színházi előadása.